Fontos híreink

 

Tisztelt vásárlóink! 

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az alábbi Sinclair klímaberendezések akciós áron elérhetőek november 31.-ig!


Modell Típus kW Régi ár Akciós ár
Zoom ASH-09AIZ 2,6 194.990.- 185.240.-
Vision ASH-09BIV 2,5 150.990.- 143.440.-
ASH-12BIV 3,2 160.990.- 152.940.-
ASH-18BIV 4,6 229.900.- 218.405.-
ASH-24BIV 6,2 287.990.- 273.590.-
Focus Plus ASH-09BIF2 2,7 188.900.- 179.455.-
ASH-13BIF2 3,5 203.990.- 193.790.-
ASH-18BIF2 5,1 280.990.- 266.940.-
ASH-24BIF2 6,5 347.119.- 330.590.-

Áraink Forintban értendőek.

 

 


 

 

futs.jpg

 

 

http://www.futsokosankampany.hu/a-helytelen-tuzeles-egeszsegugyi-hatasai#tartalom

 

 

                                                                                                            

 

Kéményellenőrzésre biztatja a lakosságot a katasztrófavédelem

 

kemenyell.jpg

A katasztrófavédelem arra biztatja az ingatlantulajdonosokat, hogy még jóval a fűtési szezon kezdete előtt végeztessék el a kémények díjmentes ellenőrzését.

 

Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője kedden az MTI-vel azt közölte: célszerű még a nyári időszakban, nem az utolsó pillanatra hagyva elvégeztetni a kémények karbantartását, ami magánszemélyek számára díjmentes. 

Aki az online ügyintézést választja, az a kemenysepres.hu honlapon előre megadhat két-három, kéményellenőrzésre megfelelő napot, a kéményseprők pedig telefonos időpont-egyeztetés után elvégzik a munkát - tette hozzá.

Emlékeztetett arra: a katasztrófavédelem kéményseprőipari tevékenysége jelenleg tizenhét megyében összesen 2592 településre terjed ki.

Arról is szólt: a kéményseprők célja a füstelvezető épségének, valamint a fűtésrendszer jó és biztonságos működésének ellenőrzése, az esetleges problémák kiszűrése, a balesetetek megelőzése, semmiképpen sem a bírságolás. A rendellenes működés feltárása esetén pedig a saját érdekében mindenki intézkedhet a javításról.

A szakember a kéményvizsgálatról tanúsítványt állít ki, amelyen szerepel az utolsó műszaki vizsgálat éve és az ellenőrzés során elvégzett műszeres mérések eredménye.

 

 

 

Forrás: https://www.vgfszaklap.hu/hirek/4978-kemenyellenorzesre-biztatja-a-lakossagot-a-katasztrofavedelem

2018.07.30.

                                                                                                            

 

 

 

Esély vagy teher?

 

Összefüggések és előírások az idén ősszel érvénybe lépő gáz- és olajtüzelő berendezések károsanyag-kibocsátásának (NOx) szigorításairól.

Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, újrafelhasználható alapanyagokat, alacsony fogyasztású járműveket használunk, már LED technikát alkalmazunk a világításban is – hasonló megfontolásból –, és legalább A+ energiahatékonysági osztályba sorolt háztartási gépeket vásárolunk otthonainkba. Miért pont a gázkészülékek esetében érezzük tehernek a környezet védelmét és az energiatakarékosságot?

Megkockáztatom, hogy az „idegenkedés” a nem megfelelő tájékoztatásból fakad, ami nagyon régre tekint vissza. Az ember mindig is „félt” a nem megfogható dolgoktól, ilyen az égéstermék, illetve annak összetétele is. Anno, mikor füstnek hívtuk (alapvetően a szilárdtüzelés miatt), mindenki számára „látható” következményei voltak, ha valaki „rossz fát” tett a tűzre. A gáztüzelés térhódításával a füstöt felváltotta az égéstermék, a kéményt az égéstermék-elvezető fogalma. (A magyarországi földgázellátási lefedettség napjainkra >90%, és több mint 2,5 millió érintett gázfogyasztó készülék működik, megközelítőleg 3,5 millió háztartásban!) Gáztüzelésnél a távozó égéstermékben lévő káros anyag szabad szemmel nem látható, annak hatásait először a tudósok ismerték fel, ám mára már a lakosság is saját bőrén érzékeli. Itt kimondottan az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátására (CO2, NOx, stb.) gondoljunk, elsősorban a környezet és a levegőtisztaság védelmére.

 

 

A rögös út


Amikor a ’70-es évek második felében szabadalmaztatták a kondenzációs technikát, még nem sejtették, hogy az ezredfordulóra a nyugat-európai államokban szinte mindenhol, 2018 őszétől pedig – a szigorodó károsanyag-kibocsátási határértékeknek való megfelelés miatt – az Európai Unió területén, annak összes tagországában (mivel rendeletről van szó!) a forgalomba hozható, felszerelhető és üzembe helyezhető gázfogyasztó készülékek kondenzációs kivitelűek lehetnek.

A szakemberek számára teljesen világos az út, ami ide vezetett, de nézzük sorban. A 2009/125/EG irányelv (továbbiakban: irányelv) világosan kijelölte a technológiaváltás irányát az energiafelhasználás és a környezetvédelem céljainak elérése érdekében. Például első lépés a 100 W-os hagyományos izzók kivonása volt az Unió piacairól, majd az energiahatékonysági osztályba sorolás rendszerének kidolgozása és első körben a háztartási, majd a szórakoztató elektronikai berendezéseknél az energiahatékonysági címke bevezetése. Lassan 10 évvel az irányelv közzététele után már autógumit, porszívót és – a szűkebb szakmai területünket vizsgálva – központi hőtermelő és melegvíz-előállító berendezést sem tudunk beszerezni e nélkül.

A 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendeletben a „CE-jelölés” és az „EK megfelelősségi nyilatkozat” együttes megléte adta a forgalomba hozatali követelményszintet.

2013-ban jelent meg a Bizottság 813/2013/EU és 814/2013/EU rendelete (rendeletcsomag), melyek hatálybalépési időpontja 2015. szeptember 26-a volt, melyben a fent nevezett gázfogyasztó készülékek speciális műszaki tulajdonságaikban is (szezonális hatásfok: hs) meg kellett felelniük a forgalomba hozatali követelménynek – ezt hívjuk első szigorítási foknak. Ennek a követelménynek a hazai bevezetését komoly szakmai viták tarkították, melynek az lett az eredménye, hogy a kormányzat a 276/2015. (IX. 21.) Korm. rendeletben a 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendeletet módosította, és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére 2016. július 1. határnapig türelmi időt vezetett be az üzembe helyezés tekintetében. Minden mást, ami a rendeletcsomag határértékeire és bevezetési dátumaira vonatkozott, változatlanul hagyott! Melyek voltak ezek a határértékek?

A környezettudatos tervezési követelmények már 2013-ban lefektették a 2018. szeptember 26-án életbe lépő károsanyag-kibocsátási határértékre vonatkozó előírásokat, melyek kimondatlanul is a kondenzációs készülékeket helyezik fókuszba. A nitrogén-oxidokra (NOx) vonatkozó kibocsátásihatárérték-változást nevezzük második szigorítási foknak.

És hogy egy kicsit még árnyaltabb legyen a kép, az EU piacán a korábban kiadott, a gázfogyasztó készülékekre vonatkozó irányelvet (továbbiakban: GAD – Gas Appliance Directive), melynek alapját az ismert Európai Parlament és a Tanács 2009/142/EK irányelve adja, és annak a hazai bevezetésére kiadott 22/2018. (IV. 17.) IKIM rendeletet felváltja a gázkészülék rendelet (továbbiakban: GAR – Gas Appliance Regulation 2016/03/09 rendelet.) A GAR hatálybalépésének időpontja 2018. április 21., és ezzel hatályát veszti a GAD és az IKIM rendelet is.

A GAR mint rendelet kötelező erővel bír a tagállamok számára, mert az egyes tagállamokban a bevezetéshez kevesebb „mozgástér” adódik, így a jogalkotói törekvés, miszerint az Unió határain belül egységes szabályok szerint lehessen forgalomba hozni gázfogyasztó készülékeket, megvalósulhat. (A rendelet kitér az üzembe helyezés fogalmára is!)

 


Miért a kondenzációs technika a befutó?

  

A károsanyag-kibocsátás oldaláról vizsgáljuk most meg a kérdést. Nitrogén-oxid keletkezhet a tüzelőanyag nitrogén tartalmából, illetve a tüzelés során, termikus úton. A termikus úton termelődött NOx-mennyiség a kritikusabb, melynek nagysága függ a tüzelés több paraméterétől, mint légellátási tényező (l), lánghőmérséklet (T) és a lefolyási (égés) idő (t). A kondenzációs gázfogyasztó készülékek felületi sugárzó égője alacsony hőmérsékleten, túlnyomáson teljes előkeveréssel dolgozik, ami nagyon alacsony NOx-kibocsátást eredményez. Ez az érték sok gyártó esetében kevesebb mint 20 mg/kWh terhelést jelent a környezetre. 2018. szeptember 26-tól minden gázfogyasztó készüléknek – égéshőre (Hf) számolva – 56 mg/kWh kibocsátási mennyiségnél nem szabad többet a környezetbe juttatnia. Ezt pedig csak a kondenzációs kazánok tudják, mert a hagyományos gázfogyasztó készülékek a legjobb esetben is 5-ös osztályba (≤ 70 mg/kWh), de sok esetben csak 3-as (≤ 80 mg/kWh) osztályba soroltak, az EK típusvizsgálati tanúsítványuk  szerint. (Megjegyzés: 56 mg/kWh fűtőértékre (Ha) átszámolva is 62 mg/Nm3 értéket jelent, ami alacsonyabb, mint az NOx 3-as vagy 5-ös osztályba sorolásnál.)

       kondenz.jpg

A gázfogyasztás oldaláról nézve egy kondenzációs készülék – már csak a technológiáját nézve – legalább 10%-kal jobb hatásfokkal égeti el a tüzelőanyagot, mint a hagyományos társai. Emellett az alacsonyabb égéstermék-hőmérséklet, a precízebb gáz-levegő arányszabályozás és a vezérlés legalább ugyanennyit jelent. Ez az a potenciál, ami miatt a kondenzációs technológia alkalmazása jelentős földgázfelhasználás potenciával járhat.

 

 

Túl a környezetvédelmen

  

Amiről eddig értekeztünk, azok tisztán környezetvédelmi törekvések, és a primerenergia-felhasználás csökkentésére tett lépéseink körül mozogtak. Vizsgáljuk meg egy kicsit más szemszögekből is a kérdést!

Az egyik szempont, hogy a hazai épületállomány rekonstrukciója, felújítási üteme gyorsabban, és itt is az egyre szigorodó előírások mentén halad, melyet nem ilyen ütemben követ a hőtermelő berendezések cseréje, korszerűsítése. Ha arra gondolok, hogy az épületek hőátbocsátási tényezője – az U értéke – mintegy 80 év alatt 1,68 W/m2K-ról (1934-től) napjainkig 0,2 W/m2K értékre csökkent mint betartandó és elvárt paraméter, akkor miért „csodálkozunk” azon, hogy ezeket – a már megváltozott épületfizikai ismérvekkel rendelkező – épületeket egyre jobb, alacsony hőmérsékletű, széles teljesítményszabályozási tartományú, alacsony károsanyag-kibocsátású, energiatakarékos kondenzációs gázfogyasztó készülékekkel szabad felszerelni?

A másik tényező, a földgáz mint energiahordozó, amely a veszélyes üzeme ellenére biztonságos kezelhetősége, tisztasága, rendelkezésre állása és szállíthatósága miatt méltán lett az egyik legnépszerűbb hőtermelésre szánt energiaforrás hazánkban is a szilárdtüzelési korszak után. A magyarországi földgáz-infrastruktúra mint a csővezetéken a felhasználási helyre szállítható energia még mindig többszöröse a más energiahordozók (pl. elektromos áram) kapacitásának. Ez azt jelenti, hogy ha mindenki egyszerre áttérne az elektromos árammal működő hőtermelésre (pl. hőszivattyúk), akkor teljes rendszerösszeomláshoz vezetne az elektromos kapacitás hiánya miatt. Ez több más országban is így van, ami a jogalkotó fejében inkább az energiahatékonyság és a károsanyag-kibocsátás csökkentése „lámpákat” kapcsolta fel, mint a teljes energiahordozó-váltást, nem beszélve ennek gyártói, gazdasági, társadalmi és pénzügyi vonzatairól.

Világosan látható a jobbra való törekvés, hogy a fejlődés fenntarthatósága mellett tegyünk lépéseket azért, hogy az unokáinktól kölcsönbe kapott környezetet méltó és egészséges állapotban tudjuk visszaadni. Műszakilag minden rendelkezésre áll, a gyártók felkészültek és új, jobb termékeket fejlesztettek. A hazai gyakorlat sajnos nem ennyire fekete és fehér, mert például a lokális hőtermelő berendezésekre vonatkozó szezonális hatásfok követelménye nem szerepel a 276/2015. (IX. 21.) Korm. rendeletben, a gyűjtőkéményekre kapcsolt zárt égésterű, de hagyományos készülékek „eltűntek” a gyártók kínálatából (megjegyzés: sem a 86% szezonális hatásfokot, sem az 56 mg/kWh károsanyag-kibocsátási limitet nem tudják), így a társasházi gyűjtőkéményes albetét tulajdonosok továbbra is csak együtt és egyszerre, közös akarattal tudják a felújítási elképzeléseiket megvalósítani. Meglátásom szerint a rendeletcsomagban szabályozott kivételek (≤ 10 kW fűtő- és ≤ 30 kW kombi kéményes [B11] készülékek) a NOx-előírások szigorodása miatt nem tudnak tovább hatályban maradni, mert a rendeletcsomag 2018. szeptember 26-át követően az 56 mg/kWh érték alól nem ad már felmentést!

 


Esély

A magam részéről esélynek élem meg a második szigorítási fok bevezetését. Esély, mert a rendelkezésre álló, de véges készletre prognosztizált fosszilis energiahordozó (földgáz) kitermelése mellett folyamatosan csökkenthető üvegházhatást fokozó gázok légtérbe történő juttatása a korszerűbb tüzelőberendezések alkalmazásával érhető el és valósítható meg. Eredménye pedig a légkör felmelegedési ütemének lassulása, az élhetőbb környezet, a hatékonyabb gázfelhasználás!

 

Forrás: https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2018/aprilis/4831-esely-vagy-teher/?utm_source=nox&utm_medium=email&utm_campaign=aug-8-hirlevel

2018.04.10.
                                                                                                                            


 

 

Gázkazáncsere: megváltozott gyakorlat, nagyobb elégedettség

 

 

Rövidülhet a gázkészülékek cseréjének ideje azzal, hogy a cserefolyamatban nem szükséges az elosztócég közreműködése.

 

A lakosokat és gázszolgáltatókat, gázszerelőket egyaránt érintő változásról egy, a közelmúltban megrendezett székesfehérvári gázipari fórumon, valamint Antal István, a Magyar Épületgépészek Szövetsége Fejér megyei elnökének segítségével tájékozódtunk.

 

 

A törvényi háttérről

A változások alapján a földgázelosztó a törvénymódosítás hatályba lépését követően nem köteles elvégezni a gázmérő cseréjével egyidejűleg ‒ 10 évente ‒ a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatát. Azonban saját költségén kötelessége a fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása, valamint tízévente a csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték szivárgásellenőrzéssel végzett gáztömörségi felülvizsgálata. Mint azt a fórumon kiemelték: minden más műszaki-biztonsági kérdésért a fogyasztó felel.
Ezzel egyidejűleg a legfeljebb 4 köbméter per órás névleges teljesítményű fogyasztásmérővel szerelt fogyasztási helyeken díjmentes a fogyasztásmérő beszerelése és egy maximum 250 méter hosszú elosztóvezeték létesítése is.

 

 

gáz1.jpg

A gázipari fórumon helyi szakemberek vettek részt, hogy teljesebb képet kapjanak a legújabb gázipari jogszabályváltozásokról. Fotós: Szanyi-Nagy Judit

 

 

 

 

Fogalomváltozás

A legfontosabb módosítást azonban a készülékcsere fogalmának változása jelenti.
‒ Beszélhetünk egyszerűsített készülékcseréről és második variációs készülékcseréről is. Az előbbibe tartoznak azok az esetek, amikor nem kell hozzányúlni a gázvezeték-rendszerhez, csak az elzáró utáni részt szereljük meg. Ekkor nem kell tervezőt bevonnunk a munkálatokba, a jogosult gázszerelő elvégezheti azt. Ez a szabályozás élt korábban is. Ami változott, az a készülékcsere fogalma, amely során a gázvezetéket is át kell alakítania a szakembernek. Az új rendszer szerint a tervező bevonásával, az ő műszaki átvételével lehet elvégezni ezt a munkát. A tervező csak jogosultsággal rendelkező, épületgépész-tervező szakember lehet ‒ részletezi a fogalmak gyakorlati hátterét Antal István, aki azt tanácsolja, törekedjünk arra, hogy a tervező javasoljon számunkra kivitelezőt.
A készülékcsere befejeztével az elkészült munka teljes tervdokumentációját két napon belül kell leadni a területileg illetékes földgázelosztónak. Ez a lépés a tervező vagy a kivitelező felelőssége.
Gázmérő-áthelyeztetés esetén a tervet a tervezőnek kell engedélyeztetnie a szolgáltatóval, azonban felelős műszaki átvevőként az illetékes gázszolgáltató területgazdái és a kivitelező felelnek.

 

antalpisti.jpg

 

A gázkazáncsere folyamatának útvesztőiben Antal István, a Magyar Épületgépészek Szövetsége Fejér megyei elnöke kalauzolt el bennünket. Fotós: Szanyi-Nagy Judit

 

 

A pénzügyi részről

– Azzal, hogy a tervező végezheti a műszaki átvételt a munka befejezésekor, megnő az ő felelőssége – így ennek valószínűleg díja is lesz. Ő ugyanis ettől kezdve nemcsak a terveket rajzolja meg, de neki kell átvennie a kivitelezőtől is a munkát. Ebbe nemcsak a gázkészülék cseréje, de a mérő utáni átalakítás is beletartozik. Ezt eddig az E.On területgazdák végezték, illetve az a gázszerelő, akinek erre jogosultsága volt – vázolja fel a lehetséges pénzügyi következményt a szakember.

 


Egyéb várható hatások

Az E.On szakemberei szerint a jogszabályi változások hatásai között szerepel majd a kevesebb helyszíni egyeztetés, az átfutási idő csökkenése, s ezáltal az ügyfélelégedettség növekedése

 

 

 

 

 

Forrás: https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/gazkazancsere-megvaltozott-gyakorlat-nagyobb-elegedettseg-2234451/

Fejér Megyei Hírlap, 2018. Március 1-én, 51. lapszámban.

 

 

                                                                                                                              

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                              

 


Kazáncsere: újabb szigorítások, drágulás

 

 

 

2018. szeptember 26-án meg kell szüntetni a turbós kazánok helyére felszerelhető ErP minősítéssel rendelkező TURBO kondenzációs készülékek gyártását! Sőt, szigorodik a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátási érték is, ami a hagyományos kéményes készülékekben jelentős műszaki átalakítást tesz szükségessé. A változás előreláthatólag komoly áremelést hozhat.

 

hstop.jpg

 

 

A 813/2013/EU és a 814/2014/EU kazáncsere rendelet értelmében 2016. július 1-jétől kizárólag ErP minősítéssel ellátott gázkazánok szerelhetők fel. Az egyéni fűtési rendszerrel rendelkező családi házak és lakások esetében már az elmúlt két évben sem volt apelláta, kizárólag kondenzációs kazánt telepíthettek. Az olyan társasházi lakások viszont, amelyek gravitációs gyűjtőkéménnyel rendelkeznek, 2018 őszéig türelmi időt kaptak, ami azonban hamarosan lejár. 2018. szeptember 26. után a gyártóknak meg kell szüntetniük a turbós kazánok helyére kéményátalakítás nélkül felszerelhető TURBO kondenzációs ErP kazánok forgalmazását. Eddig több mint 700 db ilyen gázkészülék működik a háztartásokban.

A másik kategória, ahol komoly változások várhatók, a jelenlegi kazánpiac kb. 5 százalékát jelentő, 10 kW-os vagy az alatti fűtőkészülékek és a 30 kW névleges teljesítményű vagy az alatti hagyományos kombi kazánok. A jelenleg kapható, ErP jelzéssel jelölt néhány termék esetében komoly műszaki fejlesztéseket kell végeznie a gyártóknak ahhoz, hogy megfeleljenek a szeptembertől hatályba lépő, szigorított 56 mg/kWh-ás NOx-kibocsátási értékeknek. A kéményes készülékek ára akár 10 százalékkal magasabb lehet a jelenlegii árnál, megközelítőleg elérheti a belépő szintű kondenzációs kazánok árát.

 

 

 

 

Forrás: https://www.vgfszaklap.hu

2018.02.08.

 

 

 

                                                                                                                              

 

 

 

 

 

Kevés figyelmet fordítunk a tartalékfűtésre

 

 

Ha a leghidegebb téli napokban tönkremegy a gázkazán, és nincs alternatív megoldás, akkor akár napokig is fűtés nélkül maradhat egy lakás.

h.égő.jpg

 

 

Sokat kell várni az alkatrészre

Sok gázszerelő találkozik a gyakorlatban azzal a problémával, hogy lehetetlen megjavítani belátható időn belül az elromlott gázkazánt. A tulajdonos csodát vár, a szerelőben a „Megváltót” véli vízionálni. Bár csodák léteznek, de az épületgépész gyakorlatban elsősorban a racionális gondolkodásunkra kell hagyatkoznunk. Ma Magyarországon megszámlálhatatlan márkájú, típusú gázkészülék van üzemben. Ezek közül a nagyobb, ismertebb márkák általában megfelelő szervizháttérrel, alkatrész utánpótlással rendelkeznek. Az új, 1-2 éves gázkészülékekkel nincs akkora gond, ha talál a felhasználó egy megfelelő szakembert, a hibát akár néhány óra alatt orvosolhatja, és nem kell huzamosabb ideig fűtés nélkül maradni, azonban könnyen belecsúszhatunk szélsőséges helyzetekbe. Azonban a régebbi, „kifutott” típusokhoz már utángyártott alkatrészekre van szükség, és ezek beszerzése akár heteket is igénybe vehet. A háztartások többségében 20-25 éves, elavultnak mondható gázkazánok működnek, melyek bármikor meghibásodhatnak. Ilyenek például a régi FÉG C-2-es készülékek, melyekhez gyári gázszelepet sem lehet már kapni, átalakításra van szükség, amely nem egy-két napos munka. A VGF szaklap többször is foglalkozott a Termomax gázkazánokkal, melyekhez Szlovákiából lehet alkatrészeket vásárolni, aminek 1-2 hét a megérkezése, de van olyan alkatrész (pl: vezérlőpanel), amit csak egy-két hónap alatt lehet beszerezni.   Jobb esetben, drága pénzen megvehető még egy-egy alkatrész, ideig-óráig életben tartható még a gázkészülék. De a legtöbb esetben cserére lesz szükség, melynek során hónapokat kell várni a fűtés elindításáig. Ha nincs alternatív fűtés, a lakás el fog fagyni.

 

Villanyfűtés veszélyei

Ilyenkor a lakástulajdonosok tűzoltásként a villanyfűtésben gondolkodnak, elektromos hősugárzókkal próbálkoznak, amely a nagy hidegekben nem fogja kellőképpen felfűteni a lakást, viszont túlterheli az elektromos hálózatot, és horribilis villanyszámlát eredményez. Nem beszélve arról, hogy egy-egy társasházban, ahol régi gáztüzelő berendezés dolgozik, kis keresztmetszetű alumínium, vezetékkel kiépített elektromos hálózat van. A nem korszerűsített olvadó biztosítékokat itt-ott csere helyett „megpatkolják”, így túlterhelés esetén akár lakástüzek is előfordulhatnak.

 

hégő2.jpg

 

Semmi sem kötelező

A hoppon maradt tulajdonosok sokszor fenyegetik a szerelőt, hogy kötelessége a gázkészüléket megjavítani. Még a garanciális gázkészülékek esetén is az előírás az, hogy a készülék javítását 48 órán belül meg kell kezdeni. Nézzünk példaként egy szélsőséges esetet. Tegyük fel, hogy péntek délután panelhibás lesz egy vadonatúj készülék. Szerelő csak hétfőn, azaz a hét első munkanapján fogja látni a gázkazánt. Kiszáll a helyszínre, felméri a hibát, és megrendeli az alkatrészt, amire egy-két napot biztosan várni kell.  Azonban 20-25 éves készüléknél semmilyen garanciális kötelezettség nem jöhet szóba. Minden a tulajdonos felelőssége!

Milyen tartalékfűtési megoldások jöhetnek szóba? Legjobb talán a hagyományos fatüzelésű kályha, amelyet még a hangulatáért is megéri beüzemelni. Azonban nehezen elképzelhető ez a megoldás egy belvárosi bérházban. Ha van rá mód, legalább egy hűtő-fűtő split klímát szereltessünk fel, amely akár az átmeneti, téli-tavaszi időben is nagyon gazdaságosan működtethető. A hőszivattyú már nagyobb beruházás, amely csak hosszú távon térül meg. Elektromos fűtés is szóba jöhet, ha a lakás villamos hálózata megfelelő. Így viszonylag alacsony beruházási költséggel telepíthető a rendszer, azonban figyelembe kell vennünk, hogy az üzemeltetés lényegesen drágább lesz.

Fontos tehát, hogy legyen tartalék fűtésünk, de az is fontos, hogy évenként legalább egyszer lássa gázszerelő a gázkészüléket. A rendszeres karbantartással megelőzhető a készülékek idő előtti meghibásodása, és elkerülhető a kellemetlen meglepetés.   

 

Forrás: https://www.vgfszaklap.hu

2018.02.07.

 

 

                                                                                                                              


 

 

 

Szén-monoxid: újabb és újabb mérgezéses esetek

 

Csendes gyilkos – így is szokták emlegetni a címben említett szén-monoxidot, hiszen színtelen és szagtalan, a szervezetre gyakorolt hatásai (szédülés, hányinger, fáradtság) könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel.

 

co.jpg

 

Legutóbb 43 általános iskolást vittek kórházba a hajdú-bihari Komádiból, ahol három nyílt égésterű gázkazán biztosította a meleget. Az elavult tüzelőberendezések kaszkád rendszerben működtek. Az épületrészt - ahol a készülékek vannak - lezárták, a tanórákat a helyi művelődési házban tartják meg. Várhatóan január elején cserélik ki a rossz gázkészüléket. Sajnos csak akkor veszik elég komolyan az illetékesek a szakemberek figyelmeztetéseit, ha megtörténik a tragédia. A múlt hónapban Pesterzsébeten már halálos áldozata is volt a szén-monoxidnak.

Ezen kívül számtalan olyan esettel találkozhattunk a fővárosban és azon kívül is az idei év során, amely arról szólt, hogy hányan és milyen körülmények közt kaptak szén-monoxid-mérgezést. Szomorú és egyben meglepő is, hiszen alapvető óvintézkedésekkel és némi odafigyeléssel mindez megelőzhető lett volna. Elég, ha csak a következőket elolvassuk: öt ember egy budapesti szórakozóhelyről, egy egész család Lentiből, vagy öt vendég egy debreceni fodrászatból (és akkor a lista nyilván nem teljes). 2016 októbere és 2017 tavasza között egész pontosan 28 halálos áldozatot követelt a szén-monoxid.

Természetesen a legtöbben azt gondolják, hogy a szén-monoxid-mérgezések jellemzően a téli, fűtési időszakban történnek, ellenben nyáron is akad rá precedens, hiszen a háztartások többségében a melegebb évszakokban is használatban vannak a gázkazánok vagy a gázüzemű átfolyós vízmelegítők, ugyanis általában ezekkel a készülékekkel történik a meleg víz előállítása. A nyári melegben automatikusan lecsökkenhet a kémény huzatértéke, így fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy szén-monoxid-visszaáramlás történik. Visszaáramláshoz vezethet egy elöregedett vagy karbantartatlan gázkészülék, vagy azok a háztartási eszközök is, melyek működésük közben megváltoztathatják a lakásban uralkodó nyomásviszonyokat (szagelszívók, ventillátorok, szárítógép). A másik veszélyforrást a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése jelenti, de az ebből fakadó mérgezések száma elenyésző a kazánokkal kapcsolatosakéhoz képest.

És akkor mindehhez tegyük hozzá, hogy október végén végleg eldőlt, hogy 2018. január 1-jétől eltörlik a családi házak kötelező kéményellenőrzését. Az innentől kezdve önkéntes megrendelésen alapuló kéményseprő-szolgáltatás a biztonság drasztikus csökkenését jelentheti, és az életveszélyes helyzetek számának jelentős növekedését eredményezheti, ugyanis nemzetközi tapasztalatok szerint a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer működik.

A szén-monoxid természetes módon van jelen a környezetünkben, szó szerint észre sem vesszük. A vérben normál esetben 0,8 százalékos arányban mutatható ki, ellenben a dohányosok vérében ennél jóval nagyobb mennyiségben, akár 8-10 százalékban is jelen lehet. Probléma akkor van, ha ez a szám 11-12 százalék fölé emelkedik, ugyanis a mérgezés ekkor már atípusos tüneteket okoz – ilyen a fejfájás és a hányinger. Amennyiben tovább emelkedik, már súlyosabb idegrendszeri tünetek vagy mellkasi fájdalmak is jelentkezhetnek, 30 százalék fölött pedig már jellemző az eszméletvesztés és a görcsroham. Elenyésző az, amikor valaki magán érzékel gyanús tüneteket, és emiatt fordul orvoshoz, jellemzően kívülálló személyek értesítik a mentőket vagy a tűzoltókat.

 

 

 Forrás: https://www.vgfszaklap.hu

 

                                                                                                                              

 

 

Ismét ölt a szén-monoxid


Szén-monoxid-mérgezés miatt életét vesztette egy férfi Székesfehérváron. Nem ez az első eset az idei fűtési szezonban, pedig egy szénmonoxid-érzékelő beszerzése pár ezer forintos befektetés, mégis életeket menthet.

Egy sörözőben történt a tragédia vasárnap délelőtt a Homok soron. A hivatásos tűzoltókat a reggeli órákban riasztották a helyszínre. A kiérkező tűzoltók eszméletlenül találták a férfit, a mentők már nem tudták újraéleszteni. A sörözőben egyébként kémé- nyes gázkonvektor működik, szén-monoxid-érzékelő nem volt.

Szabó-Bisztricz Anett lapunknak elmondta, hogy a helyszínen műszeres méréseket végeztek – részben nyitott ablakok mellett – melynek során magas szén-monoxid-koncentrációt mutattak ki a levegőben. A megyei katasztrófavédelem szóvivője hozzátette: „Évente egyszer ellenőriztetni kell szakember segítségével a kéményeket és a hőtermelő berendezéseket, például a kazánt, a kályhát vagy a vízátfolyós melegítőt, de a lakás szellőzését is meg kell oldani!” A szakemberek a szén-monoxidérzékelő berendezések alkalmazását javasolják, hiszen ezek életeket menthetnek!

ismét ölt a szén-monoxid.png Az áldozat feltehetően az épületben töltötte az éjszakát.

Forrás: http://www.fehervartv.hu/feharvar_magazin

 

Fehérvár Magazin 2018.01.25. újságszám

Schéda Szilvia

 

 

                                                                                                                              


 

Sok magyar még mindig nem tud megfelelően fűteni

 

 

Télen a magyar lakosság jelentős részénél hideg van, vagy az ideálisnál alacsonyabb hőmérséklet uralkodik a lakásban, mert nincs pénzük fűteni, vagy elhanyagolt állapotban van a fűtési rendszer.

 

füst.jpg

 

 

 

A jelenlegi 9 százalék már egy egészen baráti számnak mondható, ha azt is figyelembe vesszük, hogy hat évvel ezelőtt, 2012-ben ugyanez a mutató még 15 százalék volt. A mostani értékkel Magyarország a huszonnyolc EU-tagállam közül a 11. legrosszabb helyet szerezte meg. A listán természetesen megtalálható még Norvégia és Svájc, illetve Szerbia is – előbbi kettőben azonban ez a probléma gyakorlatilag ismeretlen, ugyanis mindössze 1 százalék alatti a mértéke azoknak, akik nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat télen.  A legrosszabb helyzet Bulgáriában állt elő, hiszen ott a lakosság több mint harmadánál (egészen pontosan 39 százalékánál) hideg a lakás.

Hazánkban a lakosság döntő többsége gázzal fűt, de elsősorban az agglomerációkban, valamint a vidéki településeken a szilárd tüzelés is meghatározó fűtési forma. Megújuló energiák, hőszivattyű, fűtő split klíma a bekerülési, telepítési költségek miatt egyáltalán nem elterjedt fűtési formák. A szilárd tüzelés elsősorban a nem megfelelő tüzelőanyagok használata miatt problematikus. a színes papírok égetése olyan anyagokat szabadít fel, amelyek fehérvérűséget okoznak. De a régi, farostlemez bútorok tüzelésekor nagy mennyiségben jut arzén és klór a légkörbe, melyek szintén rákkeltő hatásúak. Talán nem is gondolná a felelőtlen égető, hogy a saját lakásában, szobájának terében lesz az égés során a legmagasabb a károsanyag-koncentráció.

A gáz tüzelőberendezések 80 százaléka elavultnak mondható, a gázszerelő szakemberektől sok esetben csodát várnak a megrendelők, amikor egy-egy fűtési idényre felkészítik a korszerűnek egyáltalán nem mondható gázkazánokat. És csodát is művelnek. A falakon néhol találkozhatunk még azbeszt szigetelésű konvektorokkal is. A karbantartás a legutolsó dolog, amit a felhasználók többsége fontosnak tart egy-egy tüzelőberendezés kapcsán. konvektoros lakások esetén gyakran tapasztalni azt, hogy csak egy szobát fűtenek, vagy ha az egyik helyiségben tönkrement a konvektor, az egész család átköltözik a másik, fűthető helyiségbe, ahelyett, hogy szerelőt hívnának. A probléma kezelésére, megoldására komplex korszerűsítésre lenne szükség, amely nem pályázat alapú, hanem alanyi jogon jár a legszegényebbeknek. Talán furcsán hangzik, de hosszú távon az államnak is megtérül ez a beruházás, hiszen az otthonok korszerűsödnek, egészségesebb, jobb minőségű életet élhetnek a lakók, visszapörög a befektetett költség az építőiparba, és a végén mindenki elégedett.

Forrás: http://www.vgfszaklap.hu   

2018. január 8.

 

 

 

                                                                                                                              

 

 

 

 

 

Teendők fűtésindításkor


A hűvös szeptember után sokan talán már túl vannak az első begyújtáson, a többség pedig október folyamán esik át a fűtőberendezés beindításán. Bár a korszerű fűtőrendszerek mellett sokszor ez csak egy gombnyomásból áll, mégis ha szakszerűen és a biztonsági szempontok betartásával akarunk eljárni, akkor jó néhány ellenőrzési műveletet is végre kell hajtanunk. Vegyük sorra, hogy melyek ezek.

kazán.jpg

Függetlenül attól, hogy kazánunk milyen energiaforrással táplálkozik, figyelmet kell fordítanunk a füstgázok elvezetésére, a kéményre. A hosszú nyári szünet közben számtalan okból keletkezhet dugulás a kéményben; eltömődhet a szomszéd építkezése folytán, beleeshet pala, cserép, elpusztult madár. Bármelyik miatt a füstgáz elvezetése elégtelenné válhat, színtelen és szagtalan szénmonoxid áramolhat vissza a kéményen keresztül, ami halálos mérgezést okozhat. Még a legkorszerűbb, mindenféle ellenőrző automatával ellátott kazánok közül is csak kevés érzékeli a huzat hiányát, a többség sajnos nem reagál az elégtelen égésre. Ne mulasszuk el tehát - sőt menjünk elébe, és követeljük ki - a kémény (szakember által történő) kötelező ellenőrzését minden fűtési idény kezdetén, akár gázzal, olajjal vagy szilárd tüzelőanyaggal fűtünk (kéményes gázkonvektornál is). A kémény kapcsán gondoljunk még a kondenzvíz elvezetésére szolgáló csőcsonk ellenőrzésére. A savas, agresszív folyadék lecsapolására szolgáló csövet a kémény bekötőcsonkjánál vagy a tisztítónyílás alatt találjuk. Elzáró szerelvény nem lehet rajta, de mindenképpen érdemes egy gumicsövet húzni rá, és a folyadékot egy műanyag vödörbe, vagy közvetlenül az elfolyóba vezetni.

tartály.jpg

A kazán beindítását a tüzelőanyag elvezetés rákapcsolása előzi meg. A központi gázcsap kinyitása után elsősorban a gázszagra figyeljünk, ez a hibás tömítés legbiztosabb jele. Olajos rendszernél az olajvezeték útját kövessük végig egészen a kazánig, és az esetleges olajfolyásokra figyeljünk. Ez után ellenőrizzük, hogy a fűtőrendszer fel van-e töltve folyadékkal, ún. hőhordozóval. Itt megjegyezzük, hogy bár a normál csapvízhez képest el lehetne képzelni alkalmasabb hőhordozót is, gyakorlati okoknál fogva a lakás méretű központi fűtés rendszerekbe szinte kizárólag víz szolgál a fűtési energia szállítására.

 

A családi házak régebbi fűtőkörébe rendszerint nyitott tágulási tartályt építettek, valahol a padlástérbe, a víz utánpótlására pedig a kazán közelében van elhelyezve töltő-ürítő csonk. Az erre húzott gumitömlő segítségével tölthetjük fel a rendszert addig, amíg a tágulási tartály tetején, vagy az onnan levezető csővezeték végén folyni nem kezd a víz. Ekkor a fűtőrendszer fel van töltve, feleslegesen ne töltsünk rá, ne cseréljük a benne lévő - a fűtés hatására már kellőképpen lelágyult - vizet agresszív, kemény, friss vízzel. 
A zárt tágulási tartályon (1) nyomásmérő jelzi, hogy a rendszer feltöltése megfelelő-e. A fűtési rendszerben minimálisan 1 bar nyomás legyen, de a normális érték 2-3 bar. A feltöltés most is a töltő-ürítő csonkon keresztül (2) gumicsővel, vagy flexibilis, nem nagynyomású bekötőcsővel történik. A hálózati víznyomás ugyanis nagyobb is lehet, mint amennyit a fűtőrendszer el tud viselni, és túlnyomás esetén minimálisan kiold a lefújó-szelep, de rosszabb esetben átszakadhat a tágulási tartály membránja, sőt egy gyengébb radiátor is szétnyílhat.

cső.jpg


Ha a rendszer fel van töltve vízzel, beindíthatjuk a kazánt. A korszerű gázkazánok számtalan védelmi berendezéssel vannak ellátva, és bármiféle rendellenesség észlelésekor azonnal letiltanak. Ellenőriznünk viszont azt is kell, hogy ezek az automatizmusok működnek-e. Az első beindítás közben tehát azt figyeljük, hogy a láng normálisan indul-e, nem robbanásszerű a gyulladás. Az égés során figyeljük a vízhőfok mérőt, és ellenőrizzük, hogy a megfelelő hőfokon lekapcsol-e az égő. Ha ez 90 °C fölött sem következik be, akkor valami hiba van, állítsuk le a kazánt, mielőtt felforralná a vizet. Természetesen a hiba elhárításához ne kezdjünk, ez már a szerelő dolga. A beinduláskor viszont magunk is ellenőrizhetjük a keringető-szivattyú (3) működését; kezünket rátéve enyhe rezgésként éreznünk kell a normális üzemelését, és pár másodperc múlva a fűtővíz melegét is észlelnünk kell rajta. Ha a jelek - az előbbi tünetek nem mutatkoznak, és a kazán másodperceken belül lekapcsol - arra utalnak, hogy a szivattyú a nyári ácsorgásban megszorult, akkor a tengelyoldalán lévő csavart hajtsuk ki, és egy csavarhúzóval forgassuk meg a tengely bordás részét. Remélhetőleg ettől beindul a szivattyú.

légtelenítő.jpg


Ha a kazán körül mindent rendben találunk, akkor a fűtőkör ún. termikus légtelenítése a következő lépés. Erre az idény elején valószínűleg még akkor is szükség van, ha a rendszer nem volt leürítve. A csövekben áramló folyadék fortyanásai, sustorgása arra utal, hogy a vízzel oxigén és más gázok is áramlanak. A légtelenítés helyes sorrendje a következő.
Először felfűtjük a rendszert a maximális hőfokra, mert a hideg víz nagy mennyiségű gázt képes elnyelni, hidegen tehát nem fognak a gázok kiválni. A felfűtés után kb. fél órára kapcsoljuk le a kazánt (és ezzel a szivattyút), mert a gázkiválás csak akkor fog bekövetkezni, ha a folyadék közben nem áramlik.

 

Fél óra elteltével a fűtőkör legmagasabb pontjain - ahol a légtelenítő szelepeknek is lenniük kell (4) - összegyűlnek a felesleges gázok. Az automata légtelenítő szelepeknél (5) nincs dolgunk; a szerkezet belsejében lévő úszó folyadék hiányában lesüllyed, a szelepet kinyitja, és a felesleges gázok távoznak, majd a tágulási tartályból helyére áramló folyadék a szelepet visszazárja. A kézi légtelenítő szelepeknél ugyanezt egy csavarhúzó segítségével magunknak kell elvégezni. A légtelenítő szelep csavarját kissé hajtsuk ki, de előtte a biztonság kedvéért tegyünk a szelep alá egy edényt. A szelep addig maradjon nyitva, amíg levegő jön rajta, és amint megjelenik a folyadék, a csavart hajtsuk vissza. Ilyen légtelenítő szelepet találhatunk a fűtésrendszer legmagasabban lévő hurkainak tetején (ha több ilyen hurok van, akkor mindegyiknél), de egy alulról betáplált vízszintes fűtőkörnél a szelepek lehetnek a radiátorok végén is (6). Egyes radiátorok légtelenítésére a végükön lévő záróanya (7) szolgál. A légtelenítés után valószínűleg újabb feltöltés is szükséges majd, de egy átlagos idényindítás után a légtelenítést egy lépésben el lehet intézni.
Ha azonban a rendszer valamiért le volt ürítve, és friss vízzel kellett újra feltöltenünk, akkor a légtelenítési folyamatot legalább háromszor meg kell ismételnünk, mert a második és harmadik felfűtés után is még gázkiválás következik be. A friss vízzel más anyagok- mészkő, karbonátok - is a csőrendszerbe kerülnek, amelyek a fűtés hatására fokozatosan a csőfalakra rakódnak ki. Kisebb mennyiségben ez nem okoz gondot, sőt bizonyos mértékű korróziógátló hatása is van, ha azonban feleslegesen cserélgetjük a hőhordozót (vizet) a csőrendszerben, akkor a lerakódások leszűkítik a cső keresztmetszetét, a vízkövesedés, uszadék, iszap, stb. pedig gátolja a szerelvények működését tönkreteszi a kazánszabályozókat és a szivattyút. És persze a friss víz magas oxigéntartalma gyorsítja a korróziós folyamatokat.

radiátorszelep.jpg 
Amikor a fűtés hatékonyan és csendesen működik, akkor már csak a radiátorokat, és a radiátorszelepeket kell ellenőriznünk. A hagyományos szelepeket többszöri ki- és becsavarással járassuk meg, és ezzel a szeleptestek vízkövesedését gátoljuk meg. Ha a szelepet nem tudjuk elforgatni, akkor az már nagyon elvízkövesedett, és valószínűleg cserélnünk kell. A termosztatikus szelepeket megforgatással nem tudjuk ellenőrizni, mert ezzel csak a szabályozó kereket forgatjuk, attól még maga a szelep besülve maradhat. Ha a jelek - a szelep nem nyit vagy nem zár - arra utalnak, hogy a nyár folyamán a szelep besült, akkor a szabályozó termosztát kerekét húzzuk le a szelepről, és egy hegyes csőrű fogóval a szelepszárat megfogva mozgassuk meg azt (8). Megjegyezzük még, hogy a termosztatikus szelep besülését rendszerint az okozza, hogy a fűtési idény végén teljesen elzárva felejtjük. A nyári melegben a termosztát ugyanis működik, és a 25-30 fokban a szelepet hatalmas erővel próbálja "elzárni", benyomni. Ez a nyomás ráadásul hosszú ideig, folyamatosan tart, és ettől a szelep beragad.

 

Forrás: Ezermester 1614. cikk

                                                                                                                               

 

 

 

 

Ismét megváltoznak a kéményseprés szabályai

 

 

 

Az idei év változásai közé tartozik a kéményseprésre vonatkozó is. Hétfőtől az egylakásos ingatlanokba kérésre megy a kéményseprő.

 

Az utolsó nagy változás a kémények ellenőrzésével kapcsolatban 2016. január 1-jén volt, akkor az országgyűlés – a korábbi társadalmi viták miatt – díjmentessé változtatta a kötelező kéményellenőrzést. Erre azért is szükség volt, mert a díjtétel miatt sokan inkább nem engedték be a szakembereket az ellenőrzésre, nőtt a fűtési szezonban a szénmonoxid mérgezések kockázata.

 

 

Eddig minden háztartásba úgy mentek a kéményseprők ellenőrizni, hogy megadtak egy időpontot, és akkor a lakásban lakók közül valakinek otthon kellett lennie. 2018. január 1-jétől ez változik meg elsősorban. A kéményseprés szabályai a parlament döntése alapján változtak meg. Az egylakásos ingatlanokban a lakók, tulajdonosok maguk dönthetik el, hogy a kéményseprő mely időben menjen a szükséges ellenőrzést elvégezni. A fűtő- és tüzelőberendezésektől függően ezeket az ellenőrzéseket egy- vagy kétévente kell elvégeztetni.

 

Nyilván tisztázni kell, mit jelent az egylakásos épület. Jellemzően ezek általában különálló családi házak, de egy olyan épületet is ebbe a kategóriába sorolnak, amelyikben több lakás, de a lakók nem tömörülnek szövetkezetbe, társasházba. Ennek megfelelően – mivel az ilyen házak ügyeit nem egy szervezet vagy a társaság által megbízott közös képviselő intézi – ezekbe a lakásokba is csak külön kérésre mennek a kéményseprők ellenőrizni.

A kötelező kéményellenőrzések folyamatán egyszerűsített a jogalkotóFotós: archív (Koppán Viktor)

 

Az egylakásos házaknál a továbbiakban nem kapnak értesítést a kéményseprőktől, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltatótól az ellenőrzés idejéről. Tehát ezeknél a házaknál a lakó kezdeményezi a területi szolgáltatóval a kéményellenőrzés időpontját, amit a kéményseprők figyelembe vesznek a munkamenet kialakításakor. Ezzel a lakók nem függnek a szolgáltató munkarendjétől. A lakosság részére a kémények ellenőrzése továbbra is díjmentes. A társasházak és szövetkezeti lakások esetében nincs változás, továbbra is a szolgáltató adja meg az időpontot, amikor az ellenőrzést végzi. „A lakossági körön kívüli, azaz gazdálkodó szervezethez tartozó ingatlanok – egyéni vagy társas vállalkozások székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelephelyként bejegyzett ingatlanok – füstelvezetőinek ellenőrzését – ahogy jelenleg is – az adott megyében, illetve ellátási területen nyilvántartásba vett kéményseprőipari egyéni vállalkozóktól vagy szolgáltató cégektől kell megrendelni, a szakemberek a vizsgálatot díjfizetés ellenében végzik el.” – áll a Fejér Megyei Katasztrófavédelem által december 30-án kiadott nyilatkozatban.

 

Forrás:https://www.feol.hu/vezeto-hirek/kemenysepres-fejer-megye-torvenymodositas-2181089/

Fejér Megyei Hírlap, 2018. Január 2-i lapszámban.

 

 

                                                                                                                                


 

 

 

Székesfehérvár - Leszerelhetjük-e a radiátorunkat a panelházban, ha úgy gondoljuk, nincs rá szükségünk?

A válasz nem, holott a radiátor a lakó tulajdona. A hozzá menő vezetékrendszer azonban közös tulajdon, amelyben nagy zűrök keletkezhetnek radiátor hiányában.

 

– Nagyon kicsi a konyhánk, a régi, tagos radiátor vagy harminc centi helyet elvesz belőle. Másrészt ebben a helyiségben  soha nincsen hideg, télen is gyakran főzünk, akkor még szellőztetni is kell. Ezen okok miatt szerettük volna leszerelni a konyhai radiátort, de a szövetkezetnél azt mondták, hogy erre nem adnak engedélyt – mondta lapunknak olvasónk, aki azért nem érti mindezt, mert a radiátor az ő tulajdona, és ha például kilyukad, akkor is neki kell saját pénzén lecserélnie azt. Miért nem rendelkezhet akkor ezzel szabadon? – tette fel a kérdést.

 

 

Szabó Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy a régi radiátornál kisebb hőteljesítményűt nem szabad felszerelni Fotó: Molnár Artúr/Archív

 

 

A Széphő Zrt. vezérigazgatója, Szauter Ákos szerint alapvetően a ház belügye ennek a kérdésnek az eldöntése, ám szakemberként hozzáfűzte, komoly problémák adódhatnak abból, ha engedély és számítások nélkül valaki csak úgy önkényesen leszereli a radiátort. Az adott strangvezetéken megváltoznak a melegvíz áramlásának viszonyai. Mivel kisebb lesz az ellenállás, előfordulhat, hogy azon a strangon, ahol egy vagy több radiátor már „hiányzik”, gyorsan és sok melegvíz jön, azaz itt a lakók úgy érzik, talán túlságosan is jó a fűtés. A szomszédos felszálló vezetékeken viszont emiatt előfordulhat, hogy mondjuk csak a hatodikig jut el megfelelő mennyiségű távfűtési melegvíz, a felsőbb szinteken pedig alig lesz fűtés. Ezt is lehet persze szabályozni, újra beállítani, ám az önkormányzat rendelete kimondja, hogy minden fűtési átalakítást véleményeztetni kell a Széphő Zrt.-vel. Nem véletlenül, hiszen ha a rendszeren nincs átkötővezeték, és leszereli valaki a radiátort, akkor bizony a melegvíz nem tud tovább áramolni a többi lakásba.

– Amikor öt évvel ezelőtt a Tóvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke lettem, az igazgatóság elfogadott egy szövetkezeti fűtési szabályzatot, éppen az ilyen vitás és sokakat megosztó kérdések egységes kezelése érdekében. Ez a szabályzat kimondja, hogy a szövetkezet egyetlen esetben sem járul hozzá a radiátorok végleges leszereléséhez – mondta érdeklődésünkre Szabó Ernő. A szóban forgó szövetkezet elnöke szerint éppen azok a lakók jönnek sokszor panaszra a penészedő szobák miatt, akik egész évben nullára tekerve hagyják a radiátorokat: – Van, aki „csőről fűtve”, a radiátor szabályzószelepét teljesen elzárva próbál spórolni, ami nem tesz jót az egész épület átfűtöttségének. Ezért is hoztuk azt a döntést, hogy az adott ház által elfogyasztott hőmennyiség ötven százalékát a lakás légköbmétere alapján fizetik ki a lakók, s csak a maradékot osztjuk fel a költségmegosztók adatai alapján. Így a teljesen a spórolásra játszóknak is hozzá kell járulniuk a fűtéshez – tette hozzá az elnök, aki arra is felhívta a figyelmet, új radiátor felszerelésénél a korábbinál kisebb hőteljesítményűt ugyancsak nem szabad felszerelni. A szövetkezet tapasztalatai szerint egyébként elenyésző azok száma, akik valamelyik radiátoruk leszerelését szeretnék, a többség jól felfogott érdekből is ragaszkodik ahhoz, hogy a ház normálisan „ki legyen fűtve”.

Egyébként ha valaki új radiátort szerelne fel, arra 1440 forintért új költségmegosztót is fel kell szereltetni, az ezt végző cég kiszállási díja további ötezer forint, és akkor még nem is beszéltünk a vezetékrendszer leürítésének és újrafeltöltésének költségéről.

Forrás: http://feol.hu/hirek/megtilthatjak-e-hogy-leszereljuk-sajat-lakasunkban-a-sajat-radiatorunkat-1787636

Fejér Megyei Hírlap, 2016. Szeptember 7-i lapszámban.

 

                                                                                                                                

 

 

 

 

 

Bosch biztonsági felhívás.jpg

 

Forrás: Fejér Megyei Hírlap, 2017. Február 22-i megjelenés.

 

                                                                                                                                

 

 

 

 

vigyazz.png

(Katt a képre)

Forrás: http://www.vgfszaklap.hu  - Szatmári Kft. támogatásával

 

                                                                                                                                

 

 

 

 

 



Hírek